A kecskeméti Renaissance Consortnak megalakulása óta, vagyis közel negyedszázada legfontosabb célkitűzése a reneszánsz kor zenéjének kutatása és megismertetése a nagyközönséggel. Most megjelent albumukon Európa udvari zenéje csendül fel, Mátyás király idejében. Az együttes nagy örömmel fogadta, hogy a 2008-as évet a kulturális tárca „A reneszánsz évének” nyilvánította, mert így törekvéseik a régi zene népszerűsítésére találkoztak az emlékév apropóján a reneszánsz iránt megnyilvánuló növekvő érdeklődéssel. A consort egy igen gazdag, mozgalmas évet tudhat maga mögött. Repertoárjukat a legújabb kutatások alapján kibővítették, felfrissítették, s ehhez új – a hangzásvilágukat gazdagító – hangszereket is beszereztek Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával. Szerte az országban mintegy hetven fellépésen mutatták be különböző tematika szerint összeállított műsoraikat. Ott voltak az emlékév legjelentősebb programjain Diósgyőrben, Veszprémben, Szegeden, Vácon, Győrben. Bács-Kiskun megyében 15 ifjúsági koncerten népszerűsítették a régi korok muzsikáját. Legnagyobb vállalkozásuk azonban mégis az együttes első önálló CD-jének elkészítése volt, amelyen Mátyás király korának zenéje csendül fel a Renaissance Consort és zenészbarátaik előadásában. Ennek a CD-nek a megjelenése nemcsak az együttes eddigi munkájának koronája, hanem „A reneszánsz évének” is méltó lezárása volt. A reneszánsz idején az uralkodói udvarok voltak a kultúra legjelentősebb központjai, ahol a művészetpártoló királyok, hercegek jóvoltából számtalan művész fordult meg és gazdagította a kor kultúráját, amely legjellemzőbben Itáliában bontakozott ki. A humanista műveltségű, bőkezű mecénásként ismert Mátyás célja is az volt, hogy Magyarország egy második Itália legyen. Ebben a törekvésében méltó társa lett második felesége, a nápolyi király lánya, Beatrix. Ha egy korabeli utazó szemével látnánk a budai vár mindennapjait, azt állapíthatnánk meg, hogy Mátyás udvartartásának életvitele semmiben sem különbözött a példának tekintett itáliai udvarokétól. Az Itáliából, Franciaországból, Németalföldről érkezett zenészek a kor legnépszerűbb, Európa-szerte ismert műveit játszották, az udvar népe pedig olyan tánclépéseket lejtett, mint amilyeneket más uralkodói udvarokban is táncoltak. "Annál különbet még nem láttam" - így írt egy korabeli szem- és fültanú Mátyás híres énekkaráról, amely még a pápai kórussal is vetekedett. Az énekkarnak saját iskolája, fúvószenészei és orgonistája volt és műsorán többszólamú művek is szerepeltek. A király kiterjedt levelezést folytatott, hogy Magyarországra csábítsa a kor legjelentősebb zenészeit. A leghosszabb ideig a franko-flamand énekes-zeneszerző Johannes Stockem tartózkodott Budán, mint az udvar zenei életének irányítója. Jó barátja volt Tinctoris, aki Nápolyban Beatrix tanára volt, s az ő hívására érkezett Magyarországra. Mátyás udvarának vendége volt többek között Pietro Bono, a híres lantjátékos, valamint a kor ismert zenészei a németalföldi Johannes Martini és a franko-flamand Jacques Barbireau is. Több száz év távlatából ma már nem lehet pontosan tudni, hogy mely művek csendültek fel Budán, az azonban bizonyos, hogy Mátyás udvara bekapcsolódott az európai kulturális élet vérkeringésébe, így feltételezhetjük, hogy a korból fennmaradt darabok a legjelentősebb magyar reneszánsz uralkodót, Mátyás királyt is szórakoztatták. A CD anyaga ennek a kornak a muzsikáját mutatja be a Renaissance Consort és a vendégművészek közreműködésével. A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által is támogatott Renaissance Consort saját oldala a www.renaissanceconsort.hu linken tekinthető meg. Forrás: Kecskemét.hu
|
